Toszkána, az etruszkok titkos földje
Kevés helyen láthatunk annyi csodás dolgokat egy helyen koncentrálódni, mint Itáliában. Ráadásul a titokzatosság sem áll tőle távol, hiszen élt itt egy nép, mely sok vívmányt és sok titkot hagyott ránk. Ők az etruszkok!
Nehéz meghatározni azt a történelmi és földrajzi fogalmat is, amit Toscanának nevezünk, s ezen belül talán még nehezebb összegezni mindazt az elképesztő gazdagságot, amit a látogatóknak nyújtanak.
A terület jelentős értékek tárháza: az ókori és középkori városok, az olajfák és a dombvidékek szőlőültetvényei, a várak és az antik épületek, a konyhaművészet és a népművészet szempontjából.
Az egykori Etruria nélkülözhetetlen alkotóelemei a bájos kis települések éppúgy, mint a történelmi központok amelyek létezésükkel tanúskodnak a civilizálódásának különböző állomásairól, fantasztikusabbnál fantasztikusabb emlékek sorát tárva elénk az etruszkoktól napjainkig.
A távoli múlt krónikái nagyon sok legendát és történetet elevenítenek fel előttünk, hogy megérthessük azt a parányi valóságot, amiből az ide betérők is táplálkoznak.
Az etruszk műveltség, a nép és nyelv eredete, keleti - és további ismeretlen - összefüggései a leghevesebben vitatott kérdések közé tartoznak. Ennek oka az, hogy az újabb kutatásokkal mind bizonyosabbá vált az etruszkok kulcsszerepe a római civilizáció és államszervezet kialakulásában.
A nyelvük lényegesen befolyásolta a latin nyelv fejlődését, különösen annak kezdeti, még képlékeny szakaszában.
Jelen vizsgálódásaink szempontjából ezek a kérdések különösen fontosak, mert a római műveltség és a latin nyelv viszont a maga részéről döntő hatásokat gyakorolt egész Európa kulturális és nyelvi viszonyaira. Ennek köszönhetően közelebbről is meg kell ismerkednünk az etruszkokkal, akiknek a műveltsége évszázadokkal korábbi a római - esetlegesen a görög - kultúra kezdeteinél.
Egyszintén csodás olasz régiót mutatunk be a videóban. Nézz be csatornánkra a folytatásért: Világszép.hu YouTube
Toscana a tágan értelmezett kultúra földje, az évezredes emberi tevékenység nyomaival. Nevét a Kr. e. első évezredben élt etruszk őslakókról kapta.
A régió Diocletianus római császár (Kr. u. 284 - 305) közigazgatási reformjának köszönheti az Etrusci-ból a Tuscia elnevezést, ebből lett Toscana, vagyis az etruszkok földje már a középkorban.
Az etruszkok leleményessége nem ismer határokat, akikről nem tudjuk, hogy a kaland- és nyereségvágy indíttatásával érkeztek-e, és lakták be a félsziget egy részét.
A toszk szóval Itálián kívül Albániában találkozunk. Az albán az indoeurópai nyelvcsalád egyik ága lehet, ebbe két nyelv tartozik: a toszk (déli) és a geg (északi) nyelvjárás.
Az albánok története és nyelvük kialakulása meglehetősen titokzatos a két nagy népcsoport, az etruszk és az illir szomszédságában. Ám, ha az etruszk nyelvet vesszük alapul az összehasonlításban, akkor az ragozó nyelv.
A meghódított területek egységet nem képező lakói hamar az etruszkok uralma alá kerültek. A legjelentősebb városokat a félsziget középső régiójában hozták létre.
Valószínű, hogy a későbbi birodalmuk központja érkezésükkor még kevésbé vokt lakott. De az ott élő népeknek sem tulajdoníthattak nagy jelentőséget, így nem tudjuk azt sem, hogy a letelepedésükben milyen szerepet játszhatott.
A korábban tényként elkönyvelt megállapítás, hogy ha rövid ideig is, de az etruszkok letelepedése előtt a térség föníciai kereskedők által lakott lehetett, hamis. Valószínűbb, hogy az Etruszk Birodalom minden jelentősebb ellenállás nélkül fejlődött i.e. 474-ig, amikor a birodalom összeomlott.
Az etruszkok az Itáliai-félsziget középső részét teljesen az uralmuk alatt tartották Capuától az északi síkságig. A görögök megjelenésével viszont visszavonultak, és a helységek elnevezései, területek nevei beleolvadtak a görög, majd a latin nyelvbe.
Az első és döntő csapást I. Hieron, Syracusa uralkodója mérte az etruszkokra. 524-ben volt egy etruszk támadás Cuma visszaszerzéséért, de eredménytelen maradt. Érdekesség, hogy a partvonalak mentén lévő szigeteken nem, vagy alig találunk etruszk nyomokat.
Mindez azt sejteti, hogy nem hajós nép voltak, a tengeri, magas fokú hajózási ismereteik később fejlődhetett ki. Így az is elvethetjük, hogy dél felől, a későbbi görögök útvonalán érkezhettek.
A mai felfogás és régészeti kutatás általi útvonaluk a Belső-Ázsia, majd a Kárpát-medence és a Pó-síkság nyomvonalát követi. Mindegy volt, honnét jöttek, alapjaiban ragozó nyelvű műveltséget hoztak magukkal, amely rovásírással párosult. Ám a metamorfózis eredménye lett a ma már latin betűs írásnak nevezett közlés formára való áttérésük.
Az évszázadok alatt zajló etruszk összeolvadás - etnogenezis - alkotó népei lehettek: görögök, mükénéiek, krétaiak, trójaiak, hettiták, ligurok, szárdok, umberek, kelta leszármazottak, oszkok, szamniták, Kárpát-medence népei, illírek, - ha a felsorolás nem is lehet teljes hely hiányában.
Érdekes források az etruszk szavakra, a latin és görög szövegek, amikben ezekhez magyarázatokat fűztek a különböző szerzők.
Így ír Suetonius: aesar ... etrusca lingua deus, “aesar ... etruszk szó, jelentése: isten”. A Caesar jelentése: száz isten, vagyis aki a leghatalmasabb, a cézár.
Az egyik legérdekesebb és értékesebb etruszk nyelvi örökség Horvátországban tekinthető meg. Darabokra tépett vászoncsíkba tekerték azt a múmiát, amelyet ma Zágrábi múmiaként ismerünk.
Vallási rituálék naptárát írták fel - közel ezerötszáz szóval – és őrződött meg napjainkig.
Etruszk alapítású városok: Urbus Vetus (Orvieto), Pisae (Pisa), Faesulae (Fiesole), Arretium (Arezzo), Cortona (Cortona), Volaterrae/Velathri (Volterra), Vetulonia, Rusallae, Clusium (Chiusi), Volsinii vagy Velsuna (Bolsena), Tarquinii (ma romváros), Caere (Cervetri), Falerii vagy Falesia, Falisci, Aequum Faliscum, Cumae.
Az i. e. 753-ban alapított Róma időpontja inkább tűnik mondai hagyománynak, mintsem valóságnak a jelen kutatások állása szerint.
Szerző: Monos János
Hozzászólások
